Az első akkordok

Nos az első bejegyzés, köhm, mit is írjak, jah persze?!
Helló Idegen! :D
Ma is minden úgy alakult ahogyan szokott, kelés, utazás, sok birka, az újságos fiú kedves üdvözlése -egyszer komolyan megkérdezem a nevét- aztán kajaszerzés, nyami túrórudi (Hónapdolgozójás, bár ezt a kolléganőm érdemelné a szombati hősies helytállásáért.)
Reggeli *.* és a hívások jönnek... igen Call centeres vagyok. Na és? Egyébként megjegyzem, hogy amikor nem veszem fel, akkor biztosan szükségletkielégítés van folyamatban és nagyon sajnálom, de 10 percen nem omlik össze a világ. Szerintem. Persze ha egy diákot kérdeznék dolgozatírás közben, más lenne a véleménye :D De az jelenleg nem érdekel.
Imádok tanítani, éppen csak "nincs tapasztalata a gépészetben" címen nem vesznek fel. Hát ez van, most -nem csak ezért, hanem mert tényleg komolyan érdekel- gépészmérnöknek tanulok úgy mellékesen, munka mellett hobbiból. És igen néha sok, de jó móka, főleg az elképedt emberek arcát látni, amikor valami nagyon durván férfias szakmában hirtelen szakértőként én a "vékony és törékeny" Nő megszólal. HiHi

Mit mondhatnék, az Én életem mint mindenkié egy sajátos szappanopera, hmm sok nyalánkság, meg ilyenek, de semmi rosszra nem kell gondolni. Erről ennyit és akkor most lássuk a napjaimat, vagyis a munkanapjaimat, mert a többi napot is akkor fogom pótolni úgyis, csupán unalomból és szórakoztatásból.

Sok puszi és jó szerencsét!

Csak Elá

Napi jókedvcsináló zenebona a Galaxis Őrzőitől :)