Mosolyogj, mert egészséges leszel tőle, mert pozitivitást ad, növeli az önbizalmat és a többi, hallotta már mindenki. De hogy miért is jó mosolyogni, mert amikor rámosolygunk egy ismeretlenre a boltban, az eladóra, a szórólaposra, a sofőrre, a pincérre, valahogy ők is kedvesebbé válnak, a mosoly ragadós.
Sajnos a jó modor nem, tolerancia és előzékenység sehol, az emberek mint a birkák, nem figyelnek sem magukra sem másra, beállnak az ajtó elé, hogy gyorsabban felszálljanak, de nem engedik leszállni azokat akik már nem maradnának, ha fellököm őket, vagy megemlítem nekik hangosan, hogy tán nem kéne az ajtóba állni, csak néznek, mogorván, sietnek. Beállnak a pékség ajtajába, mert ott van fedél a fejük felett, de nincsenek tekintettel arra aki vásárolna odabent, furcsán néznek, ha megemlíted nekik, hogy mi lenne ha beengedne oda, mert én éhes vagyok.
Furcsán nézett a néni is, akit megkértem, hogy engedjen be a belső ülésre, merthogy ő csak két megállót megy én meg csak tudok állni annyit, persze nem látta a nagy hasam, ami kibökte a szemét, no hát nah, mikor ránéztem a pocakomra és megsimítottam ráébredt, hogy talán nem egy terhes nővel kéne kekeckedni, bár akkor sem értem, hogy mitől lett volna olyan nehéz beengednie maga mellé, mindegy hány éves vagyok, milyen nemű, vagy hogy nézek ki.
Persze a fiatalok sem jobbak, nyilván, de ilyeneken nem akadnak fenn.
Hát mosolygok azokra akik megérdemlik, akik meg nem, azoknak sárkány leszek. Mint mindig. Ettől ugyan nem mindenki lesz boldog, de egy kicsit igen, és egy kicsit én is.
Mosolyra fel!
Farkas Kinga Zs
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése